Az elmúlt két főzőkörön felmerült az enzimgátlók kérdése, vagyis konkrétan az, hogy egy áztatott olajos mag esetén felhasználható-e az áztatóvíz, vagy beleáznak a csúnya enzimgátlók és ki kell önteni... Nos, erre a kérdésre én sem tudtam megnyugtató választ adni, csak elmondtam a kétféle szemléletet ezzel kapcsolatban. De nem hagyott nyugodni a téma, és tovább kutattam. Antal Vali honlapján találtam egy írását róla, melyben idéz Dr. Edward Howel, Viktoras Kulvinskas és Dr. Howard Loomis könyveiből. Ennek rövid summája, hogy az áztatóvíz ártalmatlan, hiszen az enzimgátlók nem kiáznak, hanem hatástalanná válnak az áztatás során. Íme a bejegyzés:
"Nézzük, mik is azok az enzimgátlók!
Az enzimgátlók olyan különböző féle vegyületek, amelyek bizonyos enzimek működését megakadályozzák.
"Minden csíra enzimgátlókat tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy évekig szunnyadjanak és tárolhatók legyenek. Amikor nedvesség és hő éri őket, az enzimgátlók hatástalanná válnak, és a magok életre kelnek. Ebben az embriószerű állapotban a magok tele vannak tápanyagokkal. Lényegében ez előemésztett táplálék." (Dr. Howard Loomis)
"Bármilyen mag kicsírázik, ha nedvességet kap és megfelelő hőmérsékletű helyen tartjuk. A nyugvó állapotú magok keményítőt tartalmaznak. Ez az a raktár, amelyből a mag energiát meríthet, amikor a körülmények ideálissá válnak ahhoz, hogy kicsírázzon, és növénnyé fejlődjön. A természetben a magok hónapokig vagy évekig és nyugszanak vagy hibernálódnak, várva a megfelelő körülményeket. A nyugvó magban jelen vannak az enzimek, de az enzimgátlók miatt nem aktívak. A csírázás semlegesíti a gátlókat, és felszabadítja az enzimeket. Az enzimgátlók a mag gépezetének részét képezik, megvan a maguk feladata." (Dr. Edward Howel)
Mivel az enzimgátlók működése miatt áll el egy mag sokáig, ha úgy fogyasztunk el egy ételt (dió, mogyoró, mák, bab, lencse, stb.), hogy a benne lévő növényben dolgoznak az enzimgátlók, nagy az esélye annak, hogy a mi enzimjeinkre is blokkoló hatással lesznek. Ha viszont nedves helyre kerülnek a magok (föld, víz), abban a pillanatban blokkolódik az enzimgátlók hatása, és elkezdenek a növényben feléledni azok az enzimek, amelyek elindítják az életet, azaz a csírázást.
De nézzük meg mit mond erről Dr. Edward Howell, az enzimtáplálkozás atyja az amerikai The Healthview Newsletter-nek adott exkluzív interjúban:
"Egyes élelmiszerekben, mint például a magvakban és a diófélékben, úgynevezett enzimgátlók vannak.
Az enzimgátlók a mag védelmét szolgálják. A természet nem akarja, hogy a mag idő előtt csírázni kezdjen, s elpusztuljon. Az a jó, ha nedves talajban kezd el csírázni, hogy növénnyé tudjon válni és fenntartsa a fajt.
A nyers maggal vagy nyers diófélével együtt enzimgátlót is eszünk, amely semlegesíti a testünk által termelt enzimek egy részét. Márpedig az enzimgátlót tartalmazó ételek miatt megnagyobbodik a hasnyálmirigyünk.
Minden magban és diófélében megtalálhatóak ezek a gátlók. A nyers mogyoróban például kiváltképp sok van. Ebből a szempontból a nyers búzaszem az egyik legrosszabb élelmiszer. És a borsó-, bab- és lencsefélékben és a burgonyában is van enzimgátló.
A tojásban, amely szintén mag, főként a fehérjében vannak enzimgátlók.
Általános szabályként az mondható el, hogy az enzimgátlók az élelmiszerek mag részében találhatóak, például a krumpli csíraszemében. A gyümölcsök húsában és a zöldségek szárában és levelében viszont nincsenek gátlók.
Az enzimgátlókat két módon pusztíthatjuk el. Az első, hogy megfőzzük, de azzal az enzimeket is elpusztítjuk. A második, és jobb módszer, hogy a magot kicsíráztatjuk. Azzal egyrészt elpusztulnak az enzimgátlók, másrészt az enzimtartalom faktor 3-ról 6-ra emelkedik. A harmadik megoldás az, ha koncentrált növényi enzimeket fogyasztunk."
Az enzimgátlók nem tudnak "kiázni" a magból! Sok kutatás folyt arról, hogy analizálták a csíráztatni szánt lucernamag első áztató vizét, amelyből rengeteg hasznos tápanyagot mutattak ki, de enzimgátlót nem! Maga Edward Howell, és a csíráztatás nagykövete Viktoras Kulvinskas is javasolja, hogy pl. a lucernamag első áztató vízét igyuk meg bátran, mert jótékony hatású.
A Kolláth-reggeli szempontjából nézve a következő tényezőket nem szabad szem elől téveszteni:
A többi alkotóhoz képest kevés benne a nyers mag, tehát ha "ki is ázna" onnan valami, nem lenne számottevő, és a víz hatására (kvázi előcsíráztatás) többszázszorosra felfokozott enzimtevékenység azonnal semlegesíti az enzimgátlókat.
A feldolgozott magok (pelyhek, darák, stb.) a feldolgozás során elvesztik enzimháztartásukat, ezáltal enzimgátlóikat, tehát az áztatáskor nem jelennek meg az enzimgátlók!
A gyümölcsökben és a zöldségekben nincsenek enzimgátlók (ezért képesek megrohadni és megerjedni)!
A magvakra és pelyhekre csurgatott méz magas amiláz (emésztő enzim, az emberi nyál is ezt tartalmazza) tartalma előemészti a magvakat, semlegesíti az esetlegesen a magban maradt enzimgátlókat."
Az enzimgátlók olyan különböző féle vegyületek, amelyek bizonyos enzimek működését megakadályozzák.
"Minden csíra enzimgátlókat tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy évekig szunnyadjanak és tárolhatók legyenek. Amikor nedvesség és hő éri őket, az enzimgátlók hatástalanná válnak, és a magok életre kelnek. Ebben az embriószerű állapotban a magok tele vannak tápanyagokkal. Lényegében ez előemésztett táplálék." (Dr. Howard Loomis)
"Bármilyen mag kicsírázik, ha nedvességet kap és megfelelő hőmérsékletű helyen tartjuk. A nyugvó állapotú magok keményítőt tartalmaznak. Ez az a raktár, amelyből a mag energiát meríthet, amikor a körülmények ideálissá válnak ahhoz, hogy kicsírázzon, és növénnyé fejlődjön. A természetben a magok hónapokig vagy évekig és nyugszanak vagy hibernálódnak, várva a megfelelő körülményeket. A nyugvó magban jelen vannak az enzimek, de az enzimgátlók miatt nem aktívak. A csírázás semlegesíti a gátlókat, és felszabadítja az enzimeket. Az enzimgátlók a mag gépezetének részét képezik, megvan a maguk feladata." (Dr. Edward Howel)
Mivel az enzimgátlók működése miatt áll el egy mag sokáig, ha úgy fogyasztunk el egy ételt (dió, mogyoró, mák, bab, lencse, stb.), hogy a benne lévő növényben dolgoznak az enzimgátlók, nagy az esélye annak, hogy a mi enzimjeinkre is blokkoló hatással lesznek. Ha viszont nedves helyre kerülnek a magok (föld, víz), abban a pillanatban blokkolódik az enzimgátlók hatása, és elkezdenek a növényben feléledni azok az enzimek, amelyek elindítják az életet, azaz a csírázást.
De nézzük meg mit mond erről Dr. Edward Howell, az enzimtáplálkozás atyja az amerikai The Healthview Newsletter-nek adott exkluzív interjúban:
"Egyes élelmiszerekben, mint például a magvakban és a diófélékben, úgynevezett enzimgátlók vannak.
Az enzimgátlók a mag védelmét szolgálják. A természet nem akarja, hogy a mag idő előtt csírázni kezdjen, s elpusztuljon. Az a jó, ha nedves talajban kezd el csírázni, hogy növénnyé tudjon válni és fenntartsa a fajt.
A nyers maggal vagy nyers diófélével együtt enzimgátlót is eszünk, amely semlegesíti a testünk által termelt enzimek egy részét. Márpedig az enzimgátlót tartalmazó ételek miatt megnagyobbodik a hasnyálmirigyünk.
Minden magban és diófélében megtalálhatóak ezek a gátlók. A nyers mogyoróban például kiváltképp sok van. Ebből a szempontból a nyers búzaszem az egyik legrosszabb élelmiszer. És a borsó-, bab- és lencsefélékben és a burgonyában is van enzimgátló.
A tojásban, amely szintén mag, főként a fehérjében vannak enzimgátlók.
Általános szabályként az mondható el, hogy az enzimgátlók az élelmiszerek mag részében találhatóak, például a krumpli csíraszemében. A gyümölcsök húsában és a zöldségek szárában és levelében viszont nincsenek gátlók.
Az enzimgátlókat két módon pusztíthatjuk el. Az első, hogy megfőzzük, de azzal az enzimeket is elpusztítjuk. A második, és jobb módszer, hogy a magot kicsíráztatjuk. Azzal egyrészt elpusztulnak az enzimgátlók, másrészt az enzimtartalom faktor 3-ról 6-ra emelkedik. A harmadik megoldás az, ha koncentrált növényi enzimeket fogyasztunk."
Az enzimgátlók nem tudnak "kiázni" a magból! Sok kutatás folyt arról, hogy analizálták a csíráztatni szánt lucernamag első áztató vizét, amelyből rengeteg hasznos tápanyagot mutattak ki, de enzimgátlót nem! Maga Edward Howell, és a csíráztatás nagykövete Viktoras Kulvinskas is javasolja, hogy pl. a lucernamag első áztató vízét igyuk meg bátran, mert jótékony hatású.
A Kolláth-reggeli szempontjából nézve a következő tényezőket nem szabad szem elől téveszteni:
A többi alkotóhoz képest kevés benne a nyers mag, tehát ha "ki is ázna" onnan valami, nem lenne számottevő, és a víz hatására (kvázi előcsíráztatás) többszázszorosra felfokozott enzimtevékenység azonnal semlegesíti az enzimgátlókat.
A feldolgozott magok (pelyhek, darák, stb.) a feldolgozás során elvesztik enzimháztartásukat, ezáltal enzimgátlóikat, tehát az áztatáskor nem jelennek meg az enzimgátlók!
A gyümölcsökben és a zöldségekben nincsenek enzimgátlók (ezért képesek megrohadni és megerjedni)!
A magvakra és pelyhekre csurgatott méz magas amiláz (emésztő enzim, az emberi nyál is ezt tartalmazza) tartalma előemészti a magvakat, semlegesíti az esetlegesen a magban maradt enzimgátlókat."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése